101
1. Nézve csodás keresztedet
Melyen, dicső Úr, meghaltál,
Volt nyereségünk kárrá lett,
S volt büszkeségünk szégyen már.
2. Önteltségünktől őrizz meg,
Ments meg halálodban, Urunk,
Mindent 'mi vonzott bennünket,
Drága vérednek áldozunk.
3. Megsebzett testről hozzánk száll
Fájdalommal átszőtt szeretet;
Még soha ily átok nyomán
Ily nagy dicsőség nem született.
4. Testén lefolyva, halálában,
Vére minket is elborított --
Én a világnak meghaltam,
És a világ nekem halott.
5. Bármennyi kincs kevés volna,
'Mit Neked adhatna kezünk;
Ily szeretet kívánalma
Életünk, szívünk, mindenünk.