1198
1. Istenünk mint egy nagy folyó
Átfolyt minden korszakon,
És hogy az embert elérje,
Átment sok lépcsőfokon;
Mégis egy Isten Ő,
Örökké létező,
Átment lépéseken,
Hogy most bennünk legyen,
És elárasszon minket.
2. Kezdetben Isten egy folyó,
És a kertben van még egy fa,
Melynek Önmagát életként
Az Isten-folyó átadja.
S végül mi látható?
A fa és a folyó!
Isten a Bárányban,
Az élet a fában
Áramlik mindörökké.
3. Isten az emberbe áradt,
Hogy életét értünk adja:
Jézus Krisztus a kereszten
Életét kiárasztotta.
A Sátán gondolta,
Hogy ezt meggátolja:
Őt megfeszíttette,
Oldalát átdöfte,
De vér és víz folyt belőle!
4. A kiömlő vér és víz most
Megmentésünk forrása;
A vér tisztít bűneinktől,
És a víz éltet utána;
És a Szellem sodra
Istent közénk hozza,
Isten bölcsessége,
Hogy épp ellensége
Törte át a víznek gátját.