1222
1. Dicsérjétek Őt, az ég és föld Urát,
Most Jeruzsálem az Ő lakhelye;
Mily sokféleképpen ontja illatát
Mennyei trónja, ember-élete.
A szabadítás a Sionból jön,
Visszahozott minket a fogságból;
Most örülünk és boldogok vagyunk;
Most örülünk és boldogok vagyunk!
2. A szent városban Ő velünk lakozik;
Ó Urunk, mily felséges a neved!
Dicséreteink közt Ő uralkodik;
Hadd maradjunk itt Sionban Veled.
A helyi egyház a mozgástere ––
Ő a mi részünk, s megelégedünk;
Ó milyen drága örökségünk Ő;
Ó milyen drága örökségünk Ő!
3. Urunk, ki maradhat szent sátorodban,
És ki lakozhat a szent hegyeden?
Aki igazat szól az Ő szívében,
És az Ő arcát nézi szüntelen.
Ó nézd az arcát, Isten gyermeke,
És nyitott szívvel fogadd a Királyt!
Akkor Ő benned él s uralkodik;
Akkor Ő benned él s uralkodik!
4. Nézd, az Isten sátra a szentekkel van;
Immánuel, mondd: az Isten velünk!
Minden elkészült már – mindenki jöhet!
Eggyé vált Krisztus s a gyülekezet!
Felemeljétek a fejeteket
Ti városok, és nyissatok kaput;
Zengjen dicséret – jön a nagy Király!
Zengjen dicséret – jön a nagy Király!