1229
1. A gyülekezet Krisztus vágya és jókedve;
Őt veszi figyelembe minden szava s tette.
Szilárd szeretetétől nem vonja semmi el;
Szívében régtől fogva övé a legfőbb hely.
2. A teremtés előtt még mindent eltervezett,
Örömmel gondolt végig minden kis részletet.
Meg is teremtett mindent, csak egy dologra várt ––
S szíve mélyén már látta dicső menyasszonyát.
3. Így elhatározta, hogy illő társat szerez;
Áldott szándéka ez volt, és ma is éppen ez.
Bár bűn elámít gyakran, s belőlünk csúfot űz,
Ő el nem hagyna minket -– szerelme Hozzá fűz.
4. Majd irgalmából vettünk, s szerelme volt velünk,
Kegyét és bölcsességét mutatta meg nekünk.
Hogy mit adott Ő nékünk, az több, mit ember ért ––
Az életét áldozta a gyülekezetért.
5. És most, feltámadásban, hozzá ragaszkodik,
S példátlan gyengédséggel neki megjelenik.
A menyasszony Őt nézi, s fényével megtelik,
Míg várva várt, hű társként el nem ragadtatik.