28
1. Az Istennek szerelme több,
Mit elbeszélhet nyelv vagy toll,
Feljebbre ér, mint csillagok,
És mélyebbre, mint a pokol.
Az emberért, ki elbukott,
Fiát feláldozta,
Megbékéltette s bűneit
Mind megbocsátotta.
Rf: Ó mily nagy Istenünk szerelme,
Ó mily erős és mély!
Hát zengjék szentek s angyalok
Örök dicséretét!
2. Mikor e korszak véget ér,
És trónok mind felbomlanak,
S azok, akik nem félik Istent,
A sziklákhoz kiáltanak,
Istennek nagy, biztos szerelme
Akkor sem múlik el,
A megváltás kegyelme mindig
Ott lesz az emberrel.
3. Az óceán ha tinta lenne,
És toll minden fű és virág,
S a menny, az ég, egy könyvtekercs,
És mindenki íródeák,
Leírva Isten nagy szerelmét,
Tenger kiszáradna,
De mindent az a könyvtekercs
Sem tartalmazhatna.