438


Kezdőlap
Dallam
1. Nem kell világi kedvtelés,
Én már elhagytam mindet;
Szívem jobb dolgokat keres:
Nagyobb és szentebb kincset.
Nem ámit el már csillogás,
Nem csap be csalfa fénye;
Világ határát átléptem --
Mögöttem van már végre.

Rf: Átléptem végre,
Már messze fénye.
Világ határát átléptem --
Mögöttem van már végre.

2. A régi, bűnös életet,
S minden csődjét elhagytam;
Most Krisztusban van lakhelyem,
Igéit elfogadtam.
Mostantól fogva a világ
Kereszten lel meg engem;
Feltámadtam, és Krisztusban
Világot félre tettem.

Rf: Már félre tettem,
Eltűnt mögöttem.
Feltámadtam, és Krisztusban
Világot félre tettem.

3. Lelkem nem térhet vissza már
Előző lakhelyére;
Csak itt nincs már kárhoztatás,
S csak itt van teljes béke.
Más úrhoz szerződtem le én,
Szent esküm már köt engem;
Örökre ezt az ámító
Világot félre tettem.

Rf: Már félre tettem,
Eltűnt mögöttem.
Örökre ezt az ámító
Világot félre tettem.

4. Választásom örökre szól,
Más Megmentőt nem várok;
Az Ő kegyelme épp elég,
Több áldást nem kívánok.
Szívem Jézus Krisztusra néz,
Világ már nem fog rajtam --
Halálának mély tengerén
Átkelve hátra hagytam.

Rf: Már nem fog rajtam,
Már hátra hagytam.
Halálának mély tengerén
Átkelve hátra hagytam.