489
1. Ó Jézusom, hű híveid
Itt jártak a földön Veled;
Úgy tűnt, ismernek jól, pedig
Nem ismerték mélységedet.
2. Szemléltek s hallották szavad,
Illették drága testedet,
Beszéltek Hozzád minden nap,
De nem ismerték lényedet.
3. Akárcsak Ők, a régiek,
Nem látunk Téged jól mi sem,
Ha ismerünk is úgy-ahogy,
Nem látjuk lényed teljesen.
4. De most mint Szellem vagy velem,
Az ígért „más Vigasztaló”,
Fedd fel hát lényed szívemben,
Mint templomodban ez való.
5. A Szellemeddel töltsd be Úr
Szívemnek minden rejtekét,
Érintsd meg mind a részeit,
És újítsd meg az életet!
6. A Szellem által fedd fel, Úr
Jobban Magad a szívemben,
Mit fül nem hall, mit szem nem lát,
Oly valóságos légy bennem.
7. Mikor az irgalmad szerint
Mint Szellem éled életünk,
Nincs annál több, nagyobb dolog
Mint az, ami Te vagy nekünk.
8. A szellememben Szellemed --
Ó, áraszd el a lényemet,
Hogy minden részben, mindenütt
Csak Istent s Téged leljelek.
9. Egymáshoz mily közel vagyunk:
A föld a mennyel egybeforr;
Orcád betölti lelkemet,
Szívem dicséretet dalol.