78
1. „Én Vagyok” – így hívnak Téged,
Drága Úr, mily drága név ez,
Bármi kell, ’mit szívem érez,
Az minden Te vagy.
2. Mint Fiú, az Atya Benned,
S most mint Szellem élsz Te bennem,
Hogy bőven legyen mit ennem,
S élvezhesselek.
3. Mint a Templom, az Atyának
Hajléka vagy, s mélyen áthat
Élete, mely ránk kiárad,
S szemlélhetjük Őt.
4. Bárányként és Vőlegényként
Szenvedtél a bűneinkért,
S meghaltál helyettesünkként,
Hogy mi élhessünk.
5. Bölcsességünk és Utunk vagy,
Tervezed a napjainkat,
És Veled járjuk utunkat
Nagy kegyelmedből.
6. Szent, igaz és tiszta lényed,
Kedves az Isten szívének,
Egy vagy Istennel, s egységed’
Átadod nekünk.
7. Drága Úr, Te vagy az Élet,
Nyel halált és éjt a fényed,
Vakságunk’ elmossa lényed,
S látjuk arcodat.
8. Ereje feltámadásnak,
Búcsút mondtál a pokolnak,
És hatalmad’ nékünk adtad,
Hogy uralkodjunk.
9. Élő víz és élelem vagy,
Meghaltál, hogy átadhassad
Mindened', hogy most mi rajtad
Lakmározhassunk.
10. Te mint Pásztor és mint Orvos
Meggyógyítsz mindent, ’mi kóros,
Vigasztalsz, védsz és vezetsz most,
És vigyázol ránk.
11. Pap s Király vagy mindörökre,
Beviszel minket Istenbe,
'Hol hatalmadat felöltve
Osztozunk azon.
12. Mint Reményünk és Váltságunk
Megfizetted tartozásunk’,
Hogy ’mi vagy, pont azzá váljunk,
S Téged tükrözzünk.
13. Örömünk, Békénk és Mannánk,
És Igazságunk, Életfánk,
Hajlékunk, pajzsunk és Sziklánk –
Mindenünk Te vagy.
14. Mind, ’mi vagy – gazdag, kegyelmes,
Végtelen és engedelmes –,
Az minden szükségre teljes,
S túlcsordul tőlünk.