893
1. A harc ma oly heves,
A Sátán még vadabb,
Így most a harcba hívó szó
Is egyre hangosabb.
A lázadó pokol
Erősebben dörög,
De éjfélkor egy hang kiált:
Ím gyorsan eljövök!
2. A próba egyre több,
A harc terjeszkedik,
Az összes ördögi erő
Csatára gyűjtetik.
De míg várunk, s szemünk
A vad harcra figyel,
Egy boldog ének hangja szól:
Jézus, az Úr, közel!
3. Most nehezebb, mint rég
Hirdetni az igét,
Mert Sátán harcol ellene,
Hogy törje erejét.
Sokkal több erő kell
A győzedelemér’;
Mily nagy öröm lesz látni Őt,
S hogy sóhaj véget ér.
4. Ki megy előre most
Az Ő erejében?
Ki az, ki bízik Őbenne
S az Ő győzelmében,
Míg megszólal a dal:
E győzelem örök,
És minden ember hallja majd:
Ímé, gyorsan jövök!
5. Ki az, ki rátér most
A szűk, keskeny útra
A legvadabb szélvészen át,
És nem fordul vissza?
’Ki mer dacolni most
Bajjal, félelemmel,
Az mind örömmel látja majd:
Jézus, az Úr, közel.
6. Bár a sötétség mély,
Előre visz utunk,
Míg mindnyájan dicsőségben
El nem ragadtatunk.
A Sátán verve van,
Állunk az Úr előtt,
S a győztesek ujjonganak:
Jézus, az Úr eljött!