M.É.
1. Hogy’ halhattál meg én értem?
Mért haltál meg, Ó Úr, én nem értem.
Helyettem szenvedtél kereszten,
Hogy átok légy én érettem.
Rf: Mért adtad életed?
Harcoltam ellened.
Értem mért adtad életed?
Megáll az értelem:
Meghaltál Istenem,
Hogy életet adjál nekem!
2. Hogy' adhattad át így Magad?
Szerelmedet és irgalmadat.
Egy ilyen embert mért szerettél?
Úr Jézus, mondd hogyan szerethettél?
3. Szerelmed már rég átölel,
Erősen áll s nem múlik el.
Sokáig én csak gúnyoltalak,
De te vártál, s imádkoztál egész idő alatt.
4. Nem voltam más, mint tiszta bűn,
Mely nem tesz mást, csak bűnöket szül.
S belőlem így egy lázadó lett,
De Uram, irgalmad megérintett.
Rf: Szerelmed megfogott
Engem, ki átkozott.
Uram, szíved meghódított.
Rám semmi nem hatott,
Meg nem változtatott,
De irgalmad meghódított.
5. Egy fordulat, és ott voltál.
S szerető szívvel rám vártál.
Hogy’ küzdhetnék most már ellened?
Szerelmed, Úr Jézus, lefegyverzett.